Love, sex, magic

Sziasztok!
Megérkezett a következő fejezet szóval öröm és bódottá, tapsvihar, tüzijáték és tessék locsolni a pezsgőt ennek örömére:) 18+ ismét érvényben! Nem húzom az időt egy hetet vártatok így is, szóval nincs más hátra, mint jó olvasást kívánni! Vigyázz! Kész! Olvass! (Ja és kommentelj a végén ha tetszett ha nem:D)!
puszi:
Kesha
****


-Rob mire készülsz?-Kérdeztem levegő után kapkodva hisz nekem szó szerint futnom kellett utána, hogy tudjam vele tartani a lépést, ami valljuk be húsz centis sarkakon elég nehéz volt így megmakacsoltam magam az étterem kijárata előtt és megálltam. Rob a válla felett pillantott rám értetlenül.
-Gyere-noszogatott, de eszem ágában se volt megmoccani, míg nem felel a kérdésemre. Kiszakítottam a kezem az övéből és csípőre tett kézzel kezdtem el méregetni.
-Rob mit akarsz csinálni?-Kérdeztem türelmetlenül.
-Már elmondtam. Mit nem értesz azon, hogy abbahagyom ezt az egész cirkuszt?-Nézett rám. Teljesen összezavarodtam. Kezdtem magam szőkének érezni pedig világ életemben barna voltam.-Gyere már-fogta meg újra a kezem és újra elindult. Vállat vonva követtem.
-Lassíts kicsit-szóltam rá, mire visszavett a tempóból. Kinyitotta előttem a hotel ajtaját, ami előtt a fotósok tolongtak. Hirtelen megvilágosodtam. Rob a kezem fogva állt meg előttük, majd szembefordított magával és olyan csókot adott, hogy egész testemben megremegtem. Érzékeltem, hogy a paparazzik őrülten kattogtatni kezdik a gépeiket, de nem foglalkoztam velük. Legszívesebben itt helyben tepertem volna le és nem érdekelt volna abszolút, hogy ki látja. De Rob másképp gondolta és finoman eltolt magától. Levegő után kapkodva néztem a mosolygós arcára, mire szorosan átfonta a derekam és újra az újságírók felé fordult, akik azonnal kérdezgetni kezdtek.
-Igen, Rachelel egy párt alkotunk és szeretjük egymást-mondta, majd ismét felém fordult és megeresztett egy féloldalas mosolyt.-Van más valami?-Kérdezte hanyagul rájuk se nézve. Mindenki döbbenten nézett. Nem szokták meg azt hiszem, hogy felelget és most itt lett volna az alkalom. Rob elmosolyodott újra.-Ha nincs, akkor további jó éjszakát-mondta és sarkon fordulva visszamentünk a hotelba. Rob nem az étterem, hanem a lift felé terelgetett. Kétségem se volt afelől, hogy mit is akar, nekem meg eszembe se jutott tiltakozni. Amint beszálltunk az üres felvonóba azonnal a falhoz préselt és lecsapott a számra. Ahogy becsukódott mögöttünk az ajtó megnyomta a stop gombot.
-Kívánlak- súgta a számba két csók közt, miközben már az övcsatját bontogatta.
-Itt?-Nyögtem fel, miközben újra csókolni kezdett, majd a fenekem alá nyúlva felemelt.
-Itt és most. Nem bírom tovább. Rohadtul hiányoztál-suttogta rekedten, miközben a nyakamon húzta végig a nyelvét. Nem tiltakoztam tovább. A vállait kezdtem simogatni, miközben a lábaimmal szorosan kulcsoltam át a derekát. Rob nem teketóriázott, a ruhám gyorsan felráncigálta, majd a bugyim pántjába markolva letépte rólam a falatnyi anyagot, ami hangos reccsenéssel adta meg magát az akaratának. Meglepődtem a türelmetlenségén, de piszkosul élveztem, amit csinált. Én is vágytam rá mindennél jobban. Talán most tudatosult bennem igazán, mennyire rossz volt nélküle. Nem volt időm gondolkodni hisz egyetlen határozott mozdulattal tövig merült bennem, amitől mindketten hangosan felnyögtünk. Rob azonnal mozogni kezdett és a határozott lökéseivel pár pillanat alatt elérte, hogy teljesen elveszítsem a fejem. A vállába kapaszkodva tartottam magam, miközben a lábaimmal folyamatosan húztam magamhoz, hogy még mélyebben merüljön el bennem. A lift csöndjét csak a halk nyögéseink szakították meg, amit vérforraló szerelmes csókokkal próbáltunk tompítani persze kevés sikerrel. A gyönyör hirtelen csapott le rám. A vállába harapva fojtottam vissza a sikolyom, mire még szorosabban tartott és pár lassú mozdulat után ő is követett a mennyországba. Amint tisztulni kezdett a fejünk vigyorogva döntötte a homlokát az enyémnek.
-Nem vagyunk normálisak-sóhajtottam még mindig levegő után kapkodva, miközben óvatosan letett a földre. Gyorsan leráncigáltam a ruhám, amit Rob a derekamig feltolt, majd a szakadt bugyim a táskám aljára süllyesztettem. Közben Rob is összekapta magát és elindította a liftet, majd vigyorogva magához ölelt és megcsókolt.
-Ez isteni volt-mondta önelégülten, majd ismét a szemembe nézett.-De még nem végeztünk-simított végig az orromon. Mint egy kiscica bújtam hozzá vigyorogva. Olyan jólesett az ölelése. Az erős biztonságot jelentő karjai teljesen körém fonódtak, miközben az állát a fejem búbjára hajtotta.-Szeretlek Rachel-suttogta, mire széles vigyor terült el az arcomon és felemeltem a fejem, hogy a szemébe nézzek.
-Én is szeretlek-viszonoztam a vallomást. A felvonóból kiszállva azonnal a szobájába mentünk és ott folytattuk a dolgokat, ahol a liftben abbahagytuk. Az egész éjszakát végigszeretkeztük, de mégse tudtunk betelni egymással. Hajnal négy felé kezdtünk csak kifáradni. A vállára hajtott fejjel próbáltam magamhoz térni, de elég nehéz volt úgy, hogy közben az oldalam cirógatta érzékien.
-Tudsz róla, hogy ma majdnem embert öltem?-Kérdezte halkan, mire felkaptam a fejem és a szemébe néztem.
-Hogy mi van?-Kérdeztem sokkolva.
-Ha Kellan és Jackson nem fog vissza, puszta kézzel tekertem volna ki Fabien nyakát-magyarázta.-Nem hittem volna, hogy ennyire féltékeny tudok lenni. Soha többé nem nyúlhat hozzád senki rajtam kívül. Nem érdekel, hogy meleg-e az illető. Iszonyatos volt nézni-borzongott meg, miközben komoly tekintettel nézett a szemembe.
-Nekem is szörnyű volt látni azokat a képeket-motyogtam.
-Annyira sajnálom-ölelt magához szorosan.-Ha te is ugyan azt a kínt érezted, amit én akkor...-harapta el a mondat végét. Felnézve láttam, hogy mély levegőket vesz, miközben összeszorítja a szemeit. Az arcát a két kezem közé fogtam, mire kinyitotta a szemeit.
-Túl vagyunk rajta-mosolyogtam rá.-Szeretjük egymást és ez a lényeg.
-Igazad van-mosolyodott el ő is végre, majd újra birtokba vette az ajkaim, hogy utána a testem is ismét meghódítsa. Az ég narancssárgára színeződött, mire egymásba gabalyodva sikerült elaludnunk.

Reggel csukott szemmel tapogatóztam az ágyon, de Rob nem volt mellettem. Csak egy cetlit találtam a párnán.
"Jó reggelt kicsim!
Dolgozni mentem. Sietek vissza hozzád, ígérem! Minden percben hiányzol és csak rád gondolok. Ne menj sehová szeretném, ha te várnál rám mire visszaérek. Nagyon szeretlek:
Rob"
Vigyorogva olvastam el még vagy ezerszer az apró cetlit, majd nagyot nyújtózva a fürdőbe mentem, hogy felfrissítsem magam. Úgy döntöttem pár percre mégis távozok a szobából, míg tiszta ruhát hozok a sajátomból így gyorsan elindultam. Egy kényelmes farmer és póló mellett döntöttem, majd már repültem is vissza Robhoz. Egy gyors cigiszünet után összepakoltam egy kicsit, hisz drága szerelmem nem a rendmániájáról volt híres. Sose bírtam nyugton maradni, így felhozattam egy rakás gyümölcsöt és még pár alapanyagot, amiből valami könnyű kaját össze tudok dobni. Mire végeztem a különböző szendvicsek és a gyümölcssaláta elkészítésével végképp feladtam a harcot az idővel. A teraszról néztem egy ideje a tájat, mikor beugrott mivel is üthetném el az időt, míg Robra várok. Ismét különleges kívánsággal fordultam a személyzet felé, de fél órán belül mindent megszereztek, ami csak kellhet, sőt még többet is. Mire nem jó, ha az apám a hotel tulaja... A festőállvánnyal és a palettával azonnal a teraszra költöztem és kizártam a külvilágot. Ismét nem tudtam, mit akarok alkotni csak pingáltam. A nap már lassan lemenőben volt, de én még csak nem is érzékeltem, hogy eltelt a nap, mígnem két erős kar a derekam köré nem fonódott. Ijedtemben felsikítottam és eldobtam az ecsetet, amin Rob jót kuncogott, mígnem a bordái közé nem fúrtam a könyököm.
-Olyan hülye vagy. Miért kellett megijeszteni? És hol a csudában voltál ennyi ideig? Azt írtad reggel, hogy sietsz most meg már...-nem tudtam mennyi az idő így Rob kezét felemeltem és ránéztem az órájára. Én is meglepődtem.-Most meg már este tíz van-hisztiztem.
-Cssss-mosolyodott el a kitörésemen és a további szavaim egy vérforraló csókkal fojtotta belém. Persze ezzel mindig elérte, amit akart, na de ebből most nem eszel Pattinson. A tenyerem a mellkasára fektettem és eltoltam magamtól.
-Várj a sorodra-mondtam, miközben felvettem a földön heverő ecsetet. Persze "véletlenül" pont az ágyékához dörgöltem a fenekem. Hallottam, ahogy Rob torkából egy halk nyögés szakad fel és abban a pillanatban a csípőmbe markoló ujjait is megéreztem. Legszívesebben nem húztam volna az időt és becibáltam volna a hálóba, hogy ismét egymáséi lehessünk, de játszani akartam, így finoman ráütöttem a kezére. Értetlenül pislogott rám.-Mondtam, hogy várj a sorodra.
-Kicsim-kapott ismét utánam, de épp időben léptem el, így nem tudott magához ölelni.
-Én is vártam rád épp eleget. Kaja az asztalon-mutattam befelé és próbáltam a mosolyom visszafogni a csalódott arcát látva.
-Nem vagyok éhes-morogta, majd lehajtott fejjel visszakullogott. Alig bírtam visszafogni magam, hogy ne kacagjak fel hangosan. Hallottam, hogy megereszti a vizet és újabb terv bontakozott ki a fejembe. A szobámba átrohanva kikutattam a legdögösebb hálóingem, ami épphogy csak takart valamit a testemből, majd visszasomfordáltam Robhoz. Még épp időben, hisz amint becsuktam az ajtót ő is kilépett egy szál boxerban a fürdőből. Nem szólt hozzám, duzzogva vágódott le a kanapéra és kezdte kapcsolgatni a tv-t. Ismét majdnem elnevettem magam, de inkább gyorsan bevonultam a fürdőbe. Az ajtót kulcsra zártam, majd gyorsan lezuhanyoztam és megmostam a hajam. Törölközés után bekentem magam a kedvenc testápolómmal és fújtam magamra egy kis parfümöt, amitől tudtam, hogy Rob el fogja veszíteni a fejét. A hajam épp csak annyira szárítottam meg, hogy ne legyen csurom víz. Aztán belebújtam a hálóingembe és magamra kaptam egy köntöst. A gyümölcssalátás tálát felkapva behuppantam egy fotelba és lassan majszolgatni kezdtem. A köntös egy kis fészkelődés után szétnyílt, hisz nem kötöttem meg. Ebben a pillanatban megéreztem Rob tekintetét magamon, de direkt nem néztem rá, hanem kitartóan bámultam a képernyőt. A tekintete perzselte már most a bőröm, de azt akartam, hogy ő adja fel a kis csatánk. Egy eperszemet emeltem a számhoz és játszani kezdtem vele, míg végleg el nem tűntettem. Rob akkorát sóhajtott, hogy szerintem még a szomszéd szobában is hallották, de én úgy tettem, mintha nem tudnám, hogy az idegein táncolok és a többi gyümölcsöt is hasonlóképpen majszoltam el. Az egyik narancs leve végigfolyt az államon egészen a dekoltázsomig. Felpillantani se volt időm, Rob előttem állt. A tálat szó szerint kitépte a kezemből, majd felrántott és a narancslé útját végigkövette a nyelvével, miközben már a köntöst hámozta le rólam türelmetlenül. Elégedetten mosolyogtam, amit azonnal észrevett.
-Nyertél-suttogta a fülembe vágytól rekedt hangon, majd a fenekem alá nyúlva felemelt és a hálóba vitt. Óvatosan tett le a matracra, majd fölém tornyosulva végignézett rajtam. Mostmár én is elvesztettem a türelmem a tarkójánál fogva húztam le magamhoz, hogy meg tudjam csókolni. Szenvedélyesen vettük birtokba a másik száját. Rob keze a combom kezdte simogatni, míg én a hátán húztam végig az ujjaim. A számtól elszakadva a vállam kezdte csókolni. A ruha pántját a fogával húzta le, majd a szabaddá váló felületet apró puszikkal borította be. A nyelvét a hálóing szegélye mentén kétszer is végighúzta, mire a hajába túrtam és a lábaim a dereka köré fontam. A kőkemény férfiasságához dörgöltem magam ezzel is tovább izgatva mindkettőnket, mire hangosan felnyögött és a hálóingem alját megkeresve azonnal elkezdte feljebb csúsztatni a testemen a finom anyagot. Én se tétlenkedtem tovább, a boxerébe nyúlva merev testét kezdtem simogatni mire a fejét a vállgödrömbe temette és hangosan felnyögött. Ütemesen mozgattam rajta a kezem, mire egyre hangosabban kezdett sóhajtozni, aztán lefogta a kezem.
-Ezt most azonnal hagyd abba-lihegte, mire gonosz mosolyt villantva az ujjammal kezdtem körözni rajta. Talán ez adta meg az utolsó lökést neki, a kezem kihúzta a nadrágjából majd teljesen megszabadított a testem fedő selyemtől, és miután ő is lehúzta magáról az alsóját az egyik kezével a térdhajlatom alá nyúlt és a csípőjéig felhúzta a lábam, míg a másikkal a fejem fölé szorította a kezeim és belém hatolt. Őrületes tempót diktált és minden alkalommal szinte teljesen kihúzódott belőlem, hogy utána újra és újra teljesen a testem legmélyéig merüljön. Az egyik kezem kiszabadítottam és a vállába kapaszkodtam, miközben felvettem a ritmusát, a másik kezem ujjait pedig szorosan összekulcsoltam az övéivel. Mosolyogva, vágytól ködös tekintettel néztünk a másik szemébe. A lökései egyre gyorsabbá váltak, majd lehajolt és a nyelvével érzéki köröket rajzolt a melleimre, amitől azonnal elvesztettem az eszem. Egy finom harapása után nem bírtam tovább és hagytam, hogy elsodorjon magával a gyönyör, ahová ő is azonnal követett. Lihegve borult rám, majd fél perc múlva le is fordult rólam és szorosan magához húzott.
-Szeretlek-suttogtam a mellkasába.
-Megőrjítesz-suttogta válaszként, majd egy finom puszit lehelt a hajamra. A mellkasára hajtottam a fejem és hallgattam a dübörgő szívverését. A légzése még mindig kapkodó volt, így elégedett mosollyal az arcomon élveztem, ahogy a fejem alatt szaporán fel és le süllyed a mellkasa.
-Amúgy milyen napod volt?-Kérdeztem mosolyogva, miközben felemeltem a fejem és az állam a vállára támasztottam. Vigyorogva nézett a szemembe, majd egy apró puszit nyomott az orrom hegyére.
-Csodálatos, hisz a gyönyörű boszorkám mellett ébredtem, amit már nagyon, nagyon rég tehettem meg. Aztán unalmas és szörnyű, mert nem voltál velem és egy rakás hülye interjút kellett adnom. Az estém pedig azt hiszem nem kell részleteznem-húzta huncut vigyorra a száját.
-Mindig így lesz?-Kérdeztem.
-Mire gondolsz?-Értetlenkedett.
-Hát, hogy amíg itt vagy addig mindig ilyen sokáig kell dolgoznod?-Kérdeztem, mire felsóhajtott.
-Valószínűleg igen-válaszolt csalódottan. Hogy nem egy leányálom a világ legfelkapottabb színészével járni, azt eddig is tudtam. De, hogy ennyire nem, na azt nem is sejtettem. Világ életemben önző voltam és bármit képes voltam elérni és irányítani. Úgy befolyásolni a dolgokat, hogy az számomra legjobb legyen. Kivétel két esetet. Apám idejét és figyelmét sose tudtam magamra irányítani és most Rob beosztását se tudom úgy alakítani, hogy velem lehessen. Csalódottan sóhajtottam fel, miközben visszadőltem a mellkasára. Féltem, hogy Robbal ugyan úgy fogok járni, ahogy apuval. Hogy a munkája mindig el fogja választani tőlem, és ahogy múlnak a hónapok egyre kevesebb időt fog szentelni nekem. -Min gondolkodsz?-Zökkentett ki Rob az elmélkedésből.
-Semmin-hazudtam.
-Rach nekem elmondhatod-simogatta meg a vállam.
-Félek, hogy téged is alig foglak látni. Úgy, mint aput-vallottam be, mire elnevette magát.
-Ettől ne félj. Nagyon szeretlek és minden szabad percem veled akarom tölteni-mondta határozottan, majd az államnál fogva felemelte a fejem és gyengéden megcsókolt. Hittem neki, viszont muszáj volt megtanulnom, hogy nélküle is boldoguljak. Miután elszakadtunk egymástól a szemébe néztem. A lelkem szárnyalni kezdett, hisz a tekintete csak úgy ragyogta felém a szeretet. Tudtam, hogy ki fogjuk bírni.
-Holnap hazamegyek-suttogtam.